Ahhoz, hogy növeljük az önismeretünket és jobban megértsük önmagunkat, vissza kell nyúlnunk a múltba. Hogyha visszanézünk, akkor először a szüleink fognak feltűnni a horizonton. Az, hogy a szüleink hogyan viselkedtek velünk gyermekkorunkban befolyásolja a magunkról alkotott képet, hogy mit kezdünk a szükségleteinkkel, hogy mennyire hiszünk saját magunkban, hogy milyen párt választunk, mennyire vagyunk önállóak, mennyire vagyunk képesek bízni egy másik emberben és még sok mindent. Hogyha még messzebbre tekintünk, akkor más felmenőink is megjelennek, de a generációkon átöröklődő mintázatokról később.

Első blogsorozatomban a kötődés témakörét és ennek felnőttkori hatásait járjuk körbe, az előző cikkben a kötődési típusokról és a szülői hatásról olvashattatok. Most nézzük meg, hogy mi befolyásolhatja a szüleinken kívül gyermekkori kötődésünket, olvasási idő: 5 perc:

Ahogy már korábban írtam, nem egyedül a szülők viselkedése, hanem más befolyásoló tényezők is szerepet játszanak a kötődés kialakulásában, bár ezek jelentőségéről a kutatóknak is megoszlik a véleménye. Nézzük meg az egyén szintjéről indulva és tágítsuk a perspektívánkat egészen a társadalmi hatásig.

Temperamentum:

Mennyire vagy energikus? Gyorsabban gondolkozol, olvasol, oldasz meg feladatokat, mint mások? Szeretsz emberek között lenni, vagy jobb szereted a könyveid bújni egyedül a kanapédon? Ezek mind a veled-született tulajdonságaidból fakadó jellemzők, nézzük meg a részleteket:

Mivel a kötődés kialakulása egy - az anya és gyermek közötti - interakción alapuló folyamat, így befolyásolhatja a gyermek temperamentuma is. Sok elmélet létezik a személyiségjellemzők öröklődéséről, most Arnold Buss és Robert Plomin értelmezését hoztam nektek. Ők azt mondták, hogy a temperamentumunk meghatározza, hogy mit és hogyan csinálunk. Ők három személyiségjellemzőt határoztak meg, amit temperamentumnak neveztek: az aktivitási szintet, a szociabilitást és az emocionalitást. Azaz úgy gondolták, ezek öröklődő személyiségvonások. Kicsit kifejtem, hogy melyik mit is takar:

Az aktivitási szint energiaszintként is értelmezhető, aminek két vetülete van, az egyik az intenzitás, azaz akiknél ez az érték magas, olyan sportokat fognak preferálni, ami nagy energiabefektetéssel jár pl. kosárlabda, szemben azokkal, akiknél ez alacsony és legszívesebben bridzseznek.  A másik vetület a tempó, vagyis, hogy milyen a sebességünk, milyen gyorsan végzünk tevékenységeket.

A szociabilitás arról szól, hogy mennyire igényeljük mások társaságát, a velük való interakciót választjuk vagy inkább az egyedüllétet.

Az emocionalitás azt jelenti, hogy mennyire vagyunk hajlamosak intenzíven reagálni felfokozott helyzetekben, mennyire leszünk dühösek vagy kezdünk el félni.

Kutatások azt mutatják, hogy minél inkább illeszkedik a gyerek temperamentuma az anyához, -ami nem azt jelenti, hogy ugyanolyan, de az anyának jól kezelhető és befogadható- annál könnyebb lesz a köztük lévő biztonságos kapcsolat kialakítása, viszont nem ez a legmérvadóbb faktor a kötődés kialakulásában. Nálad mi a helyzet? Vajon mennyire voltál könnyen kezelhető az édesanyád számára kisbabaként?

Család:

Kutatók azt találták, hogy házassági nehézségekkel küzdő párok esetében nagyobb az esélye a bizonytalan kötődés kialakulásának.  Azért, mert ezek a problémák csökkenti a szülőben az érzékenységet a gyermek irányába, ami akadályozza a biztonságos kötődés kialakulását. Ezen felül, ha a gyerek olyan feszült, dühös, agresszív, erőszakos interakciók szem/fültanúja, amik a családban zajlanak, akkor ezek garantáltan nem biztonságos érzéseket fognak szülni a kicsiben, sőt. Neked voltak ehhez hasonló élményeid gyermekkorodban?

Kultúra, társadalmi helyzet:

Azok a tényezők, amik a szülőkre hatnak és bennük feszültséget keltenek, mind gátolják a biztonságos kötődés kialakulását, éppen ezért a szegénységben élő gyerekeknél kisebb a biztonságos kötődés esélye, mint azoknál, akiknél biztosabb az anyagi háttér. Azaz az alacsony társadalmi-gazdasági helyzet is ráhatással van a kötődésünkre. Ahogy az is, hogy kollektivista vagy individualista kultúrában élünk-e, ugyanis más-más kultúrában különböznek a gyereknevelési szokások. Mondok két példát: az egyik kutatásban (Sagi et al., 1985) izraeli kibucokban felnövő gyerekeket vizsgáltak, akik kiskoruktól közösségben nevelkedtek, a szüleikkel ugyan találkoztak, de gyakran idegenek vigyáztak rájuk. Nagy számban bizonytalanul kötődő gyerekek éltek ebben a közösségben. A kutatók újra vizsgálták ezt a csoportot, mert azt feltételezték, hogy ennek a nagy aránynak az oka, hogy a „nem szülő” gondozók nem reagálnak rögtön a gyerekek igényeire és nincs is lehetőségük a kicsikre hangolódni, nem alakul ki szoros kapocs. Ezért összehasonlítottak olyan gyerekeket, akik mind kibucokban nőttek fel, de az egyik csoport a szüleikkel aludt, a másik csoport tagjai közösségben. Az eredmények azt mutatták, hogy a feltételezésük helytálló, a szüleikkel alvók szignifikánsan biztonságosabban kötődtek.

Vagy íme egy észak németországi kutatás (Grossmann er al., 1985), amiben azt a következtetést vonták le a kutatók, hogy a kulturális értékrend azt diktálja, hogy viszonylag nagy távolságtartás legyen az emberek között, így a szülőknek arra kell törekedni, hogy minél kevesebbet érintkezzenek a gyerekkel. Ennek eredményeként a kutatásban 33% százalék volt biztonságosan kötődő és 49% elkerülő kötődési mintázatú gyermek.

Összegezve tehát a szüleink viselkedésén túl vannak más jelenségek is, amik hatnak a gyermekkori kötődésünkre. Na de hogy pontosan hogyan hat a gyerekkori kötődés felnőttkorban, azt a következő részben fejtem ki. Tartsatok velem!

Lélek-térképezés:

Mennyire igényled az intenzív tevékenységeket? Milyen sportokat kedvelsz? Tapasztalataid alapján gyorsabban vagy lassabban reagálsz helyzetekre, mint mások? Munkahelyi helyzetben milyen a tempód a feladataid elvégzésekor? Igényled a társaságot vagy szívesebben töltöd otthon egyedül az időd? Feszült helyzetben mennyire intenzíven reagálsz? Önt el a düh, az indulat? Mennyire tudtak a szüleid könnyen kezelni téged? Mekkora volt az összerezgés köztetek? Hogyan hatott a kötődésedre a temperamentumod? Feszült családi hangulatban cseperedtél fel? A szüleid követtek valamilyen tradíciót, családi szokást a nevelésedben?